Az első bejegyzésben már olvashattatok a gyújtó hatású gyakorlatok végzésének fontosságáról. Ahogy ígértem, ezúttal a hatha jóga gyakorlatokról írok.

Amint azt már tudjátok, a jóga nem csak a testgyakorlással vagy a meditációval egyenlő, hanem egyfajta életmódot jelent, amely a jóga mind a 8 ágának egyszerre történő gyakorlása által érhető el és tartható fenn. Ha fejlettségünk szintje, beállítódásunk még nem teszi lehetővé, hogy a jóga mind a 8 ágát egyszerre gyakoroljuk, úgy is megközelíthetjük a jógát, ha először csak testgyakorlatokat, azaz ászanákat végzünk. Tulajdonképpen ezt képviseli a hatha jóga irányzat. Minden olyan jógaóra, ahol nagyrészt ászánakát végzünk (kevés a légzőgyakorlat, meditáció stb.) hatha jóga. Így a Bikram, az agni, az ashtanga vinyásza,gerincjóga stb. is. A különbség csupán a kívánt cél érdekében használt ászanakészlet.

 

A hatha jógával kapcsolatos legrégebbi írásos feljegyzés a Hatha Jóga Pradipika, amely ma ismert formájában a 15. század táján készülhetett, és tanításai a testgyakorlásból kiindulva célozzák meg a jóga rendszere nyújtotta teljesség elérését. Maguk az ászanák pedig már több ezer évesek.

Aki járt már stretching órán és jógaórán is, biztosan észrevette, hogy a nyújtógyakorlatok nagy része tulajdonképpen ászana. Az egyetlen különbség az a mód, ahogy a gyakorlatokat elvégezzük, vagyis nyújtó hatású gyakorlatokként vagy ászanákként gyakoroljuk őket.

(Természetesen az ászana gyakorlás sokkal összetettebb és mélyrehatóbb, ahogy azt a jógastúdió vendégei már bizonyára mind megtapasztalták.)